Boldva fő történelmi, kulturális örökségét a műemlék templomnak és a Halotti beszédnek köszönhetően sokan ismerik. A népi kultúrába betekinthet, aki ellátogat a tájházukba. Ebből mire hívná fel a figyelmet?- indítottuk a beszélgetést Szabóné Tóth Judit polgármesterrel.
Elsősorban a Református Műemléktemplomhoz szervesen kötődő Barátok Házát és a Monostor téren található Monostor Csendje Ligetet említeném meg, mert a betérő vendégek számára az árpádkori bencés szerzetesi élet így mutatkozik meg teljes valójában. A műemléktemplom feltárása során talált leletek nagy része a XV. századból került elő, a Pray kódexben található anyag a Barátok házában került megjelenítésre, csakúgy, mint a Halotti beszéd és könyörgés. A házban található egy teázó és a helyi olaj-és és szárítóüzem termékmintaboltja is. Ennek köszönhetően az egy órás történelmi séta után akár meg is teázhat az idelátogató, megízlelve a bencések örökségének megfelelően elkészített frissítő italt. Ehhez kapcsolódóan rendszeresen szervezünk kulturális és ismeretterjesztő napokat, hogy minél többen megismerjék a nemcsak a bencések által termesztett gyógy- és fűszernövényeket és azok felhasználási lehetőségeit.
Tájházunkban többek között egy képsorozat tekinthető meg, amit a helyi alapítvány gondoz. A több mint kétszáz kép a magyar népviseleteket és foglalkozásokat eleveníti meg az 1910 évektől 1945-ig.
A Monostor téren található egy ember napóra, ami 2012- ben elnyerte a csillagászati szövetség „Év napórája” címet. Itt található a Művelődési ház és Könyvtár, így településünk központja kiváló helyszín a legmagasabb szintű kulturális vagy gasztronómia rendezvények megtartására is. Ilyen például az idén már tizedik alkalommal megrendezett Aludttej fesztivál, a Nemzeti Összetartozás Napja, a szüreti piknik, a Hungarikum pályázat keretében megvalósult zenei találkozók, hagyományőrző programok.
A rendszerváltás után hogyan változott a település kulturális élete?
Megviselte a település kulturális és gazdasági életét egyaránt. Az átalakulás során a gazdasági és a szerkezeti struktúrák kaptak nagyobb figyelmet. Ennek ellenére voltak kezdeményezések és sikerek is egyaránt. Első között kell megemlítenünk a Kiskelep Néptáncegyüttest, ami országos versenyeket nyerve külföldre is gyakran elvitte a település jó hírét. A 90 – es évek végén lassan kezdett magához térni a vidék is, így az embereknek egyre nagyobb lett az igénye a kulturális programok iránt. Ekkor nyitották meg a Tájházat, s rendszeressé váltak a különböző rendszerességgel bíró kulturális és sportprogramok. Fellendült a klubélet, jöttek a különböző, nagyobb létszámot is befogadó rendezvényeink: falunapok, gyermeknapok, majálisok, Idősek Napi rendezvények, zenei koncertek. A 2000-es évek elején már elmondható, hogy nagyon sokan látogatták a település kulturális intézményeit és programjait nemcsak községünk, hanem a környező falvak lakói közül is. Ekkor alakult meg a Cantus Firmus Énekegyüttes, megjelent a Boldvai Hírmondó első száma, és megrendezésre került az első Aludttej fesztivál.
Az oktatási, nevelési intézmények mellett művelődési házuk is van. Elégedett a kulturális hagyományaik átadásával a fiatal generációknak?
Pedagógusként mindig nagy hangsúlyt fektettem a felnövekvő nemzedék kulturális és hazafias nevelésére. Fontosnak tartom, hogy nem csupán a hagyományos, történelmi évfordulóinkat ismerjék gyermekeink és ünnepeljük meg, hanem minél több olyan programba vonjuk be őket, ami hozzájárul magyarságunk és összetartozásunk fontosságának megismerésére. Napjainkban még inkább erre helyezzük a hangsúlyt: minden korosztály képviselőit bevonjuk a rendezvények szervezésébe, az óvodától egészen az Idősek Klubjáig. Hisszük, hogy a példamutatás, a közös munka és szereplés közelebb hozza a generációkat egymáshoz, átadva a legfontosabb ismereteket a fiatalabbak számára. Ezen a téren van még mit tennünk, de úgy érzem, jó irányban haladunk.
Friss polgármesterként a ciklus elején milyen kulturális célokat tűzött ki és hogyan áll a megvalósítással?
Terveinknek megfelelően szerettük volna minden hónapban egy-egy színvonalas rendezvénnyel színesíteni a lakosság életét, ezt az elképzelésünket azonban a járvány részben meghiúsította. A választás után Advent vasárnapjain még közösen gyújtottuk meg a gyertyát a település koszorúján, a Művelődési házban vártuk a Télapót, februárban még együtt roptuk az Idősek Klubjának tagjaival a táncot a farsangi mulatságon, önfeledten szórakoztunk az általuk előadott színdarabokon, retró bálra vártuk a kikapcsolódni vágyókat a Művelődési Házban. Településünk hölgyeit március 8-án hagyományteremtő célú rendezvénnyel leptük meg a Művelődési Ház nagytermében. Nemzeti ünnepünkön azonban már nem emlékezhettünk közösen 1848 hőseire, mert a pandémia közbeszólt. Az ünneplés helyét a védekezés és a megelőzés vette át. Kerestük azonban a megoldást a biztonság előírásainak megtartása mellett. Önkormányzatunk az ünnepi köszöntéseket online felületein és az üdvözlő lapokon juttatta el a település lakosságához, s az elmaradt Idősek Napi ünnepség helyett felkerestük a szépkorúakat és apró ajándékkal leptük meg őket. Augusztus hónapban már tarthattunk kisebb rendezvényeket, így nagy örömmel fogadtunk minden vendéget államalapításunk ünnepén.
Szeptemberben Sajómenti Kerékpározókat láttunk vendégül a környékbeli településekről, és az idén mi is csatlakoztunk a kezdeményezéshez. A következő években a munka mellett a közösségépítésre és a szórakozásra is lehetőséget kaptunk, igyekeztünk tovább bővíteni kulturális programjaink kínálatát és ügyelve a lakosság biztonságára, minden korosztályt megérintő, változatos programokat szervezni. A teljesség igénye nélkül néhányat említek ezek közül:
Fergeteges gyermeknapi programmal vártuk településünk ifjait a helyi sportpályán. Egy hangulatos délutánt töltöttünk együtt a Barátok Háza udvarán a „MI NAGY NAPUNK” kiállítás megnyitóján, István királyra emlékeztünk és megszegtük az új gabonából sült kenyeret, a Mobilitás Hete keretében színvonalas rendezvényekre vártuk Boldva lakosságát, majd több településsel közösen Sajómenti kerékpártúrának voltunk a résztvevői és egyben a házigazdái is.
Immár másodszorra erősítettük az összetartozás érzését a „Magyarok vagyunk – Összetartozunk” címmel összeállított műsorunkkal, Megrendeztük meg az Aludttej Fesztivált, amelyhez ebben a tavalyi évben a Megyei Identitás Roadshow is kapcsolódott, majd szüreti piknikünkre vártuk a mulatni és kikapcsolódni vágyókat.
Az idén már közös ünneplésre vártuk községünk szépkorú lakosait a Művelődési Házban. Öröm volt látni, mennyire boldogan üdvözölték egymást. „Zengő énekszó” címmel kórusfesztivált rendeztünk Református Műemléktemplomunkban, ahol több alkalommal is koncert várta az érdeklődőket.
A településünk központjában helyet foglaló Monostor tér a legnagyobb közösségi terünk, ami egyben turisztikai látványosság is, ezért minden lehetőséget megragadunk, hogy a fontosabb ünnepeinket megjelenítsük az itt élők és az átutazók számára egyaránt.
Az év vége mindig nagy várakozással, ötleteléssel és kemény munkával telt, hiszen nem tarthattuk meg a szokásos adventi gyertyagyújtási ünnepségeinket, és a Mikulás sem a hagyományos módon látogatta meg községünket. Segítővel rénszarvas húzta szánon látogatott minden 14 év alatti gyermeket, akik arcán feledhetetlen boldogság látszott. Az oly nagyon várt adventi gyertyagyújtást online tartottuk, és karácsonykor is így köszöntöttük Boldva lakosságát. Bízom benne, hogy sikerült egy kis karácsonyi fényt és meleget hoznunk településünk lakóinak szívébe.
Hálásak vagyunk a sok segítségért, támogatásért, amit a rendezvények szervezéséhez és azok folyamán kaptunk. Éreztük és a visszajelzések is jól mutatták, hogy nagy igény van a programokra, a közös együttlétekre.
Az energia árrobbanással összefüggésben mire számíthat az előttünk álló fél évben Boldva kulturális élete?
Hiszem: egy sikeres programhoz nem csupán pénz kell. A kreativitás, a közös munka kis befektetéssel is hozhat felejthetetlen kulturális élményeket. Igyekszünk megvalósítani a már megnyert, de a következő időszakban megvalósításra váró rendezvényeinket, és folyamatosan keressük a forrásokat, lehetőségeket a mindenki számára érdekes, minden korosztályt megmozgató, vonzó programok megvalósításához. A téli időszakra a takarékosság érdekében bezárjuk a Művelődési Házat, csak egy-egy alkalommal fűtjük fel a nagytermét, ahol megrendezhetjük az ünnepi összejöveteleket, a karácsonyi koncertünket. Kisebb rendezvényeket a Barátok Háza nagytermében szervezünk, de igyekszünk minél több programot kültéren megvalósítani: Mikulásfutásra, adventi gyertyagyújtásra várjuk a település lakosságát. Várjuk a tavaszt, a jó időt, és bízunk benne, hogy ismét megnyithatjuk Művelődési Házunkat az idelátogatók előtt.
Az örökséggel kezdtük és zárjuk is! Boldva arculatának, a külvilág felé sugárzott képben menyire tartja fontosnak a kulturális örökséget, a település kulturális életét?
A legfontosabb egy település életében, hogy ne feledje a múltját, ápolja és gondozza örökségét. Településünkön élve, nap mint nap elsétálunk épületek mellett, talán fel sem pillantva rájuk… számunkra természetes, hogy van két csodálatos templomunk, amelyek közül az egyik bizony már közel ezeréves, a kis ékszerdobozként mellette található Barátok Háza, amelyben első összefüggő nyelvemlékünk talált otthonra, a mögötte meghúzódó, oly sok értékes gyógy-és fűszernövényt elrejtő Monostor Csendje Liget, egy újjáéledő, lelkes énekegyüttesünk, nem beszélve a történelmi hagyományainkat immár 10.alkalommal felelevenítő Aludttej fesztiválról … és talán nem is sejtjük milyen értékek között élünk…
Kis település, sok értékkel… ezt mi természetesnek vesszük, de nem az, és fontos, hogy mások is lássák, részesei lehessenek ennek az örökségnek, az általuk hordozott értékeknek.
Néhány éve felismerve ezt létrehoztunk egy helyi értéktárat, ahová bekerültek községünk kincsei…
A tavalyi évben mertünk még nagyobbat álmodni, miért ne vigyük ezeknek a hírét tovább, ismertessük meg távolabbi településekkel… kérelmet nyújtottunk be, s értékeink felvételt nyertek a megyei értéktárba, ami nagy elismerést és boldogságot okozott számunkra.
Mérföldkövet jelentett, hogy a tavalyi évben, majd az idén is HUNGARIKUM felhívás keretében pályázatot nyújtottunk be, amelyek pozitív elbírálásban részesültek. Tartalmaik olyan rendezvénysorozatok megvalósítása, kiadványok szerkesztése, amelyek célja hagyományaink, múltunk megismerése és megismertetése, értékeink bemutatása és továbbadása, hiszen mi is lehet fontosabb egy nemzet számára, mint megőrizni, óvni és tisztelni ősei emlékét és tovább ápolni hagyományait.
Nem feledjük: „Jövőnk múltunkból ered”, gyökereinkből táplálkozik, értékeinket az utókornak adjuk tovább.
A múlt tisztelete nélkül nem lehet teljes, értékes életet élni. Aki a múltját nem ismeri és tiszteli, annak nem lehet igazán jelene sem, és nem alkalmas a jövő tervezésére. Múltunkra büszkének kell lennünk, és a világon mindenhol tisztelni kell a magyarság értékeit, átörökíteni utódaink számára.” Mi ezt tesszük otthon, családi körben, óvodában, iskolában, nyugdíjas klubban egyaránt és büszkén valljuk boldvainak magunkat.
A Hungarikum pályázat eredményeként az idén megújult a Monostor Csendje Ligetünk, és ennek kapcsán a 2022. évben több, a település történelmi múltjához kapcsolódó rendezvényt is szervezünk.
Hisszük, hogy szükség van az ilyen rendezvényekre.
Isaac Newton természettudós mondta néhány száz évvel ezelőtt, hogy „Az emberek túl sok falat építenek és túl kevés hidat.” Szavai sajnos időtállónak bizonyultak, napjainkban talán még igazabbak. A mobiltelefonok és az internet világában mindenre van idő, de az emberi kapcsolatokra talán mégsem jut elég. Találkozzunk minél többet rendezvényeinken… hiszen ezek az alkalmak hidakat építenek a résztvevők között, de nem csak abban a szűknek mondható körben, hanem sokkal tágabb viszonylatokban is. A közösség, az ehhez való tartozás is érték, hanem az egyik legnagyobb az életünkben. Célunk, hogy legyen jó Boldván élni, boldvainak lenni!
-Csontos László-
