Boldva nem adta meg magát

A régió bányászatának emlékeit, a bányák bezárása utáni változást tárja az olvasók elé az Összefogással Barcikáért Egyesület. Az e témát feldolgozó filmek, fotók, újságcikkek folyamatosan kerülnek feltöltésre a www.sajomentiforum.hu hírportál Egy bányász régió rovatába. Szívesen várunk minden visszaemlékezést bemutató fotót, írást az obekazincbarcika@citromail.hu címre. A teljes anyag november végéig kerül feltöltésre. Cikkeink elérhetők a hírportál facebook oldalán, valamint a 82 nevű facebook oldalon, melyet azért hoztunk létre, hogy a régió települései nagyobb nyilvánosság előtt oszthassák meg örömeiket, eredményeiket, programjaikat.
Tisztelet a bányászoknak!

Boldva község műemlék református templomáról és a hagyomány szerint itt született Halotti beszédről ismert. Azt már kevesebben tudják, hogy a XX. században az ipar felé forduló településen sokan a környező bányákban dolgoztak. Az aknák bezárása után sikeresen irányt váltottak. A Szabóné Tóth Julianna Judit polgármesterrel folytatott beszélgetésből kiderült, hogy a jövőt a helyi adottságokra, termékekre és az ipari parkra alapozzák.

A perzselő nap elől a Barátok háza kellemesen hűvös, ódon falai közé húzódva találkoztunk. A polgármesternő Edelényből érkezett, ahol egy regionális idegenforgalmi projekttel kapcsolatos lehetőségekről tárgyaltak.

Szabóné Tóth Julianna Judit tősgyökeres boldvai, pedagógus, az iskola korábbi vezetője, 2019-től a mintegy 2400 lakosú község polgármestere. Kiemelte, hogy a tanítást nem hagyta abba, a település vezetése mellett angol-történelem szakos tanárként dolgozik a Szathmáry Király Ádám Körzeti Általános Iskolában.  A kettős terhelés nagy, de úgy látszik, hogy bírja energiával.

Gyermekkorában a község lakói közül voltak, akik az agráriumban dolgoztak, de a többség az iparban kereste a kenyerét (esetleg kétlakiként gazdálkodott mellette még a háztájiban vagy a kertben).  A barcikai BVK-tól a péteri üveggyáron át a miskolci LKM-ig ingáztak a munkások, köztük jó páran a bányákba, Edelénybe, Berentére, Sajószentpéterre, sőt még a Pitypalatty-völgy üzemeibe is. A bányák bezárása után (’80-’90-es évek, az utolsó borsodi  mélyművelésű üzemben, Lyukóbányában 2004 októberében hozták fel az utolsó csille szenet) a klasszikus bányásztelepülések jó részével szemben itt nem volt komolyabb elvándorlás. Szabóné szavaival élve, profilváltás történt.  Az aktív korú, munkaképes dolgozók többsége a környező ipari üzemekben helyezkedett el Kazincbarcikán, Sajóbábonyban, Miskolcon.  A sajóbábonyi Kiss Csoport és a Bosch felszívta a munkaerőt. Örömteli, hogy az egykori BVK-ból létrejött BorsodChem is magára talált. Voltak olyanok is, akik külföldre mentek dolgozni a jobb megélhetés reményében.

„Boldva jó helyen fekszik, 15 kilométeren belül lehet munkahelyet találni az iparban, de sok a helyi kisvállalkozás is, akik egy-két embert alkalmaznak. A közfoglalkoztatás is jelentős volt az elmúlt években. Jelenleg az munkanélküli, aki végképp nem akar munkahelyen dolgozni”- vélekedik a foglalkoztatási helyzetről a település vezetője.  Az önkormányzat célja, a futó projektek befejezése, újak indítása. „Vannak tervek, ötletek, álmok.  Vannak pályázatok amelyeket már sikerült megvalósítani, vannak amelyeket már beadtak és vannak olyanok amelyek szervezés alatt állnak. „Nem várhatjuk a sült galambot”- magyarázta a polgármester, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy folyamatosan ötletelnek, készülnek a projekt vázlatok, hogy ne akkor kelljen kitalálni, ha lehetőség nyílik valamire, hanem csak be kelljen nyúlni az íróasztalfiókba, leporolni, aktualizálni.

dr. Gadóczi Bertalan, a település korábbi jegyzője, Szabóné Tóth Julianna Judit polgármester

A legnagyobb előkészítés alatt álló téma a negyedmilliárd forintos csapadékvíz elvezetési projekt. Szabóné szeretné, ha még az idén sikerülne megindítani a kivitelezést és a lehető leggyorsabban megvalósítani. Az ipari parkkal kapcsolatban előrébb járnak (korrekten megemlítette, hogy a projektet az előző polgármester készítette elő), a mintegy 5 hektáros terület rendelkezésre áll és várják, keresik a befektetőket, partnereket, akik itt szeretnének területet bérelni. Egy külföldi érdekeltségű húsfeldolgozót említett példaként, amellyel előrehaladott tárgyalásokat folytatnak és véleménye szerint a partnernek komoly tervei vannak Boldvával kapcsolatban. A szükséges munkaerőt is tudnák biztosítani, mivel több helybéli is külföldi húsüzemben dolgozik és szívesen hazajönnének, ha helyben kapnának munkát. Azzal természetesen tisztában vannak, hogy nem keresnének annyit, mint például Németországban, de a megélhetés se olyan drága…

A falu életében, működése szempontjából fontos szerepet játszott az elmúlt évtizedben a közfoglalkoztatás. Itt nem csupán jelző, hanem tény az értékteremtés. Az érintett társadalmi rétegek keretében is népszerű, így a létszámfelöltés legnagyobb problémája, hogy kit vegyenek fel?

A foglalkoztatáson túl mi Boldva előnye? – váltok témát.  Az élhető környezet, bár a virágosításnak finoman szólva nem tett jót az aszály. Előfordult az is, hogy a polgármesternő a napi munka után hazament, fogta a locsolókupát és hordta a vizet a közterületen lévő virágokra.  Kiemelte a helyi oktatást, nevelést, a községben működik óvoda és iskola is.  A környező városok ugyan elszívják a gyerekek egy részét, viszont akik maradtak és tanulni akarnak, jó körülmények közt, kis létszámú osztályokban tanulhatnak. Az eredménye is meg van, a roma gyerekek közül is jó pár tovább tanul.  S, ha már szóba került a kisebbség kiemelte, hogy az esetleges sztereotípiákkal ellentétben Boldván nincs különösebb probléma velük. Ezt, mint aktív polgárőr is meg tudja erősíteni.  Helyi különlegesség, hogy a testület valamennyi tagja polgárőr! Így nem is csoda, hogy jó a közbiztonság.

Természetesen szóba került a beszélgetésünk közben a történelmi hagyományok ápolása és a hozzá kapcsolódó idegenforgalom is. Mint a cikk felvezetésében is említettem, a település legfontosabb történelmi öröksége az árpádkori eredetű református templom, amely szomszédságában állt egykoron a bencés kolostor. Vélhetően itt írták pergamenre a legrégebbi, ismert, összefüggő magyar nyelvemlékünket a Halotti beszédet és könyörgést. 

Mikor idáig jutottunk megérkezett dr. Gadóczi Bertalan, Boldva korábbi jegyzője is és közösen megtekintettük a História-völgy projekt keretében létrejött Barátok háza kiállítását, amely középpontjában – természetesen- a nyelvemlék korhű bemutatása áll, a szöveg pedig „Mátyás király legjobb magyar hangja” Helyey László, színművész (aki személyesen is járt egykoron Boldván!) előadásában hangzik el. Az épület kiváló rendezvény helyszín, az udvaron kemence is van, a teázóban pedig megkóstolhatják a vendégek a helyben termesztett gyógytea keverékeket és helyi termékeket is vásárolhatnak, amely zászlóshajója a hidegen sajtolt tökmagolaj, az előállítás során keletkező melléktermék, a tökmag liszt, sokak által kedvelt pörkölt tökmagot is vehetnek és más termékeket is. A ház hétköznap van nyitva, de előzetes bejelentkezés alapján csoportokat hétvégén is fogadnak.

Ha már szóba kerültek a gyógyteák, akkor érdemes megemlíteni, hogy a templom és a Barátok Háza mögötti kis téren több ágyásban is, a virágok mintájára gyógynövényeket, zöld fűszereket termelnek bemutató jelleggel, 28-30 félét, a citromfűtől az orvosi zsályáig. A középpontban itt is a szerzetesek állnak, ugyanis azokat mutatják be, amelyeket nyolcszáz évvel ezelőtt a bencések is termesztettek a kolostorkertben!

A református templom mellett érdemes megtekinteni a műemlék római katolikus templomot is, valamint a helyi tájházat, amelyet egy jómódú gazda egykori portáján alakítottak ki. A látogatók itt megismerkedhetnek a Cserehátra jellemző népi iparművészettel, mezőgazdasági eszközökkel, használati tárgyakkal. A látnivaló mellett programokat is szerveznek. Boldva „zászlóshajója”  a helyi legendán alapuló  aludttej fesztivál.  

A község szélén folyik a névadó Bódva-patak, amely itt torkollik a Sajó-folyóba.  Boldván van egy horgász-tó is, kisebb, nagyobb erdők is vannak a környéken, szóval minden adott, ami szükséges a falusi turizmushoz.   A nyugodt vidéket jó szívvel ajánlom a gyalogtúrázók és a kerékpárosok figyelmébe.

Nem várják a sült galambot, hanem tesznek a fejlődésért, amely azonban nagyban függ az ország állapotától és az uniós források elérhetőségétől.

-Csontos László-

Egy bányász régió