KI VOLT VINCE?
Vince hispániai vértanú, válogatott kínzásokkal gyötörték halálra (†304). Legendáját az Érdy-kódexben, továbbá a ponyvaköltő Varga Lajos versezetében olvashatjuk. Egyikben sincs magyarázat Vincének, Vince napjának a szőlővel, borral való kapcsolatára. Tiszteletét jelentős mértékben előmozdította nemesi származása, amelyre a feudális Európa sokat adott. Már a koronázási paláston (1031) föltűnik. Kopasz nádor a váradi székesegyházban oltárt emelt a tisztességére.
VINCE ÉS A BOR KAPCSOLATA
Nevének rokon hangzása a vinum, „bor” szóval magyarázza, hogy a szőlészek szentje lett – a francia Vincent pl. „százannyi bor” jelentésű –, és névnapja időjárásából a várható bortermést szokták megjósolni, amint e versike is tartja:
Január 22-e Vince napja, amely igencsak jeles nap a borászok és borkedvelők számára, ugyanis ezen a napon jósolják meg az őszi termés minőségét. A Vince-napi szokások fontos szerepet játszanak a magyarság életében, a borvidékeken a mai napig őrzik az ehhez kapcsolódó hagyományokat.
A SZŐLÉSZEK VÉDŐSZENTJE
Szent Vincét a szőlészek védőszentjének tartják, kultusza a XI. században terjedt el térségünkben. A borhoz való kötődését nevének hangzásából eredeztetik: Vincent – vinum (jelentése: bor).
TERMÉSJÓSLÁS
Vince napján a szőlőtermelők figyelték az időjárást. Szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermésre jósoltak. A közismert időjárási regula így hangzik:
Hogyha szépen fénylik Vince,
Megtelik borral a pince.
A moldvai magyaroknál a következő változatot jegyezték fel:
Fényes Vince, tele pince.
Ködös Vince, üres pince.
A Vince-napi időjárási regula a jugoszláviai (szerbiai) magyarok körében így szól:
Ha fénylik Vince, megtelik a pince.
Ha csepeg, csurog, kevés lesz a borod.
A drávaszögi falvakban ún. vincevesszőt metszettek, amit a meleg szobában vízbe állítottak, s abból, hogy mennyire hajtott ki, a következő év termésére jósoltak. A kopácsi gazdák szerint sok bort kell inni ezen a napon, hogy bő legyen a termés . Mind a vincevessző hajtatása, mind pedig a pincelátogatás a magyar nyelvterület más részein is szokás volt. A Vince-napi borral kapcsolatos hiedelemnek névetimológiás hátteret tulajdonít a kutatás a vinum ’bor’ szóval való rokon hangzás révén.
Sok helyen papot is hívtak, s a tőkékre Isten áldását kérték. A szőlő négy sarkát borral vagy szenteltvízzel öntözték meg. A biztonság kedvéért még babonás fortélyokat is bevetettek, például a bekapáláskor bort rejtettek a föld alá, vagy a szőlősorok végére hurkát, disznósajtot, „gömböcöt” kötöztek, ezzel ösztönözve a szőlőfürtöket a növekedésre.
A legáltalánosabb azonban a pincejárás hagyománya, a borászok egyik pincéből a másikba járva kóstolták egymás borait és áldomást mondtak/énekelnek a jó termésért.
Mondókák
Hogyha szépen fénylik Vince,
Megtelik borral a pince.
Fényes Vince, tele pince.
Ködös Vince, üres pince.
Ha fénylik Vince, megtelik a pince.
Ha csepeg, csurog, kevés lesz borod.
Vince, ki a borok szentje: a telet tanítja rendre.
Mint a jó borok a hideget, Vince úgy győzi le a telet.
Ha szent Vintze napja fénylik, meg-telik a pintze, és sok jó bort várhatni.
Ha megcsordul a Vince, tele lesz a pince.
Régi igazság ez. Igaz-e, jó Vince?
Most, hogy ünnepeljük névnapodon Vincét,
Telj meg áldással Te, s csorduljon meg pincéd.
Vígan egyél és mulasd az esztendő elejét, de Vincére és Pálra vigyázz!
Borítókép: monoridő