A Borsodsziráki Bartók Béla Hagyományőrző Egyesület hímző szakkörének kiállítása után beszélgettünk a csoport tagjaival Borsodszirákon, a Hímes Házban. Abban az épületben, amelyikben a szakkör működik, s ahol féltve őrzik Bartók Béla kiállításának anyagait.
Kocsis Istvánné, a csoport vezetője az alábbi gondolatokkal vezette fel beszélgetésünket a hímző szakkörrel történt találkozásunkkor
“2021-ben kezdődött a Nemzeti Művelődési Intézet irányításával az a szép kezdeményezés , melynek célja a kézművesség népszerűsítése, értékeink megőrzése, azok átadása és tovább éltetése, határainkon belül és határainkon túl. Nem titkolt cél volt továbbá a közösségek építése, a mindennapok szebbé és tartalmasabbá tétele. Borsodszirákon a közösségformálás, a hagyományok tovább élésének egyik fontos állomása volt ez.”
Mint mondja, a településen korábban inkább a szövés volt jellemző, kevésbé a hímzés. 2021-ben a Népművelési Intézet Szakkör pályázata által felkínált tevékenység a csipkeveréssel indult a településen, s ők pályáztak a későbbiekben is . 2022-ben már két csoportjuk volt, az egyik a gyöngyfűző, a másik pedig a hímző. 2023-ban új tagokkal bővültek, ekkor két csoport indult a pályázaton, a makramé és a gyöngyfűző. Tagjaik a 2024/2025-ös évre ismét pályázni kívánnak, két csoporttal. A hímzők, valamint új közösségként a mézeskalács készítők
A kasztnár ház
A beszélgetésünk során igyekeztünk megfejteni az épület elnevezését is. A Míves Ház, melyet sokan kasztnár háznak neveznek, s amelyik otthont ad a az egyesület szakköri tagjainak. Miért kasztnár ház? Az uraság megbízottja volt, aki itt lakott, s akinek feladata volt beszedni a parasztoktól az adót. Őt hívták kasztnárnak, neki épült ez a ház.
A múlt ápolása
Következő témánk: miként alakult a múlt ápolása? Miként élik meg a múlt átmentését? Mindenkinek van véleménye erről.
Erdélyi példák felelevenítésével igazolják, hogy a külföldön élő magyarok között sokkal nagyobb az összetartozás.
Ezt a gondolatot folytatja az egyik tag „Én is ugyan ezt tapasztalom, de talán sikerült kicsit előbbre lépnünk. Negyvenes értelmiségi nők vannak a Dunántúlon és máshol is, akik tovább viszik a hagyományt és megtanítják a gyerekeknek. Most reneszánszát éli a kézművesség, nagyon sok fiatal foglalkozik vele. ’
Kocsis Istvánné folytatja a gondolatot. „A népművészettel lehet varázsolni illetve lehet hamisan beépíteni a saját életének karrierjébe. Lásd Tóth Gabi. A Bartók Béla Hagyományőrző Egyesület annak a kidolgozója, hogyan illeszthető be a népművészetet a mai korba. A hagyományok háza szintén fölkarolja ezt, az ő rendezvényeikre nagyon érdemes elmenni, mert példaértékű iránymutatást adnak.”
A múlt értékeinek ápolása tiszteletet érdemel, s ezt a közösség minden tagja magas szakmai színvonalon végzi. Miért vállalkoztak arra, hogy belépnek a hímző szakkörbe, s mit jelent ez számukra?
Ádám Bálintné:
Én a nagyszülőktől és a keresztanyámtól tanultam ezeket a hagyományokat. Mindenféle kézművességet kipróbáltam, nem csak a hímzést, s amikor elkészült ez a hímes ház, onnan jött az ötlet, hogy csináljunk hímző szakkört. Mert ne csak énekkar legyünk, hanem belefér még a hímzés is. Persze most már nem csak hímzünk, hanem mindenfélét kipróbálunk, amit lehet.
Nevelős Józsefné
A nagymamám szőttesekkel foglalkozott, nagyon szép dolgokat szőtt. A 60-as években csodálatos kézimunkát csinált az édesanyám is. Hímzett és nem szőtt. A 70-es években volt itt egy szakkör, abban én gyerekként a barátnőmmel részt vettünk, főleg matyót hímeztünk a 40 éves asszonyok között. Én önszorgalomból is szerettem hímezni, de kötöttem és horgoltam is. Most már rengeteg időm van, a gyerekek kirepültek, e hímzés a legfontosabb szabadidős tevékenységem.
Nagy Imréné
Vidékről, Szögligetről kerültem be Borsodszirákra, de egyébként Boldván születettem Szolgálati lakásban laktunk. Nagyon szeretek kézimunkázni, hímezni, makramézni, kötni. Ide a szakkörbe a barátnőmmel kerültem be. Kaptam különböző munkákat, amiket el kellett készítenem, hogy lássák, mennyire értek a kézimunkához.
Molnár Emőke
Én az érdeklődésem miatt kerültem a hímző körbe. De bekerültem a gyöngyfűző és makramé szakkörbe is. Nem bántam meg , mert nyertünk a Hirstória Körben is. Legelőször a boldvai körben, majd a História Körben, majd ebbe a kis csapatban. Nagyon jó a közösség mindannyiunk örömére
Juhászné Palotai Katalin
Több mint 40 éve kerültem ide a településre Nálunk a családban nem volt hagyomány a kézimunka. Iskolás koromban ragadt rám a szeretete. Később a szomszéd asszonyom dolgozott a matyó háznak, ő vitt bele, hogy varrjak, ő segítette a munkám, nagyon megszerettem. Jött a lehetőség, hogy hímző szakkörbe kerüljek, nagyon megszerettem a hímzést és a társaságot.
Kaptak a matyó hímzéshez anyagot?
Igen, mindent megkaptunk minden alapanyagot Megvolt az egységár, 2, 3 Ft, kis dolgokat hímeztünk. És ezt mindig nekem adta a szomszédasszony. Abban az időben az értékviszonyok mások voltak. Én tulajdonképp neki segítettem, de ő kifizette annak az árát. Így aztán jól is jártam.
Molnár Andrásné
Én Szendrőből jöttem ide Borsodszirákra. Tavaly kezdtem a gyöngyfűzést, aztán rábeszéltek a lányok, hogy lépjek be a csapatba, nagyon örülök, hogy tagja lehetek ennek a közösségnek. Az idei évben kipróbáltuk a makramét, ez is tetszett, a makramé technikájának megtanulása már megérte, hogy belevágtam. Reméljük, hogy folytatódik minden évben.
(Többen közbeszólnak: mondd el azt is, hogy te otthon rengeteg mindent csinálsz!! Csodálatos, kreatív alkotásokat készít. Mézeskalács házak. )
Sablonnal dolgozok, s ezek segítségével készítem el a mézeskalács figurákat, mint pl. a rénszarvas. A sablonok alapján késsel vágom ki az összes figurát. Először rendkívül sok időbe telt, egy hétbe, mire egy házikót elkészítettem. Most már gyorsabban megy a folyamat.
Barna Györgyné
Én a kezdetektől itt vagyok. Amikor ide kerültem, nem ismertem csak a szár öltést és a lapos öltést. Én annyira kíváncsi voltam, hogy meg akartam tanulni a többi technikát. Meg is tanultam. Nagyon örülök, hogy most itt varrhatok. És úgy gondolom, tudom is jól csinálni
A kör vezetője elmondja, hogy annak idején Gál Andrásnét kérték föl -ő a népművészet mestere., hogy a hímzés fortélyait tanítsa meg a kör tagjainak. A mai napig, ha szakmailag gondjuk van, hozzá fordulnak. Ő maximálisan támogatja a közösséget fonallal, sablonokkal, szakmai tudásával. Ezt feltétlenül fontosnak tartják elmondani.
Hallottak-e arról, hogy az iskolákban van-e ilyen gyakorlat?
Nem tudnak róla, régen a technika órákon a gyerekek hímeztek, kötöttek, horgoltak, ma már ilyenről nem tudnak.
A borsodsziráki szakkör tagjai biztos, igyekeznek átadni a tudást. Nyaranta a nyári táborban az érdeklődő gyerekeket tanítják hímezni, kézműveskedni.
Egy értékes szakkör, közösség, akik elkötelezettségük, magas színvonalú munkájuk miatt minden tiszteletet kiérdemelnek. Ők azok, akik a múlt értékeit továbbmentik, s ez egy nemzet szemszögéből kiemelten értékes munka. Ezt teszik. Köszönet érte!
A Hímes Ház és néhány kiállítási tárgy Bartók Béla emlékével
A Szakkör Kiállítása anyagaiból néhány:
