A szépkorúakat köszöntötték Rudolftelepen, mi Dankó Attila Rudolftelep c. versével csatlakozunk a köszöntéshez

Rudolftelepen, a gyönyörűen feldíszített művelődési házban a település önkormányzata köszöntötte a közösség szépkorúit.
Zilahy Zoltán polgármester köszöntőjében szólt arról, hogy egy közösségnek kötelezettsége van az időskorúakkal szemben, Amit adtak, az felejthetetlen, s a közösség odafigyeléssel, törődéssel tudja ezt viszonozni. Az önkormányzat eddig is igyekezett megtenni mindent segítésük érdekében, s a jövőben is bizalommal fordulhatnak hozzájuk.

Demeter Zoltán országgyűlési képviselő köszöntőjében családjából hozott példákkal érzékeltette, milyen hatalmas kincs a család, a közösség számára az idősek generációja. Megbecsüléssel kell hozzájuk fordulni, s viszonozni kell mindazt, amit tőlük kaptunk.

A köszöntők után Zilahy Zoltán polgármester elmondta, hogy a képviselő-testület az idei évben a 91 éves Zilahy Dezső volt polgármestert díjazza plakettel kiemelkedő közösségi munkájáért. Ezt követően Üveges Sándor a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete képviseletében ismertette Dezső bácsi életútját, a bányászatért, a közösségért végzett kiemelkedő munkát, s átadta a szakszervezet elismerő oklevelét.

Dezső bácsi szót kért, elmondta, ez a díj mindenkié. Amit tett, a közösség bizalmából tehette, s a közösségért tette. Ha a közösség nem bízott volna benne, nem lett volna lehetősége annyit tenni érte.
A szépkorúakat az óvodások köszöntötték, majd meglepetés műsorral, vacsorával folytatódott az est.

A galéria a képre kattintva tekinthető meg.

DANKÓ ATTILA: RUDOLFTELEP

Dombok között folydogál a Mák patak vize
Sokszor eszembe jut még a vadkörte íze
Zölden éretlenül összehúzta ajkam
Földről csemegéztük az iskola udvarban

S a nagy játszótéren sokan összegyűltünk
S ha valaki nem jött a ház előtt fütyültünk
“Gyere ki te patkány”így hangozz a nóta
S ki meghallotta jött is egy szóra

Az első hóra mindig nagyon vártunk
Ahova csak lehetett csúszkálni jártunk
Csapatokban mentek a szánkó versenyek
Miket még őszülő fejjel sem feledek

S ha elmúlt a tél tudták hogy a sok gyermek
A zöldellő”Pipiskén”csere bogarat kerget
Egy szelet zsíros kenyér több nem is kellett
Útközben el majszolva csak úgy a játék mellett

A Munka ünnepe a Császtai üdülőben
A számháborúk benn az erdőben
A büszke bányász napok a kultúr udvarban
S az első száll cigi lent a “Papirosban”

Volt minden mi kellett mozi és bálok
S alkalom adták zenés mulatságok
Ment a foci szurkolt az egész falu
Vad bányász rúgásoktól zengett meg a kapu

Az”Újházaknál”ment a nagy beszélgetés
Fűben fekve a hulló csillag keresés
A régi kertek mit dzsungelnek hívtunk
Nyilakkal botokkal csatákat is vívtunk

A bányász kábel mit egy fára kötöztünk
Lógtunk rajta a patak fölött vadul pörögtünk
Minden napra jutott egy újabb csínytevés
Lehetett nyári eső vagy téli hóesés

Köszönöm a Telepnek hogy itt felnőhettem
S mindent mit itt tanultam magammal vihettem
Néha álmaiban mint ha újra hallanám
S állnék csillagvizsgálónál az iskola udvarán

DSC07407

kép 18 / 76

Egy bányász régió