BONYOLULT VISZONYOK, TISZTÁZATLAN TEVÉKENYSÉG?
Adott egy budapesti székhelyű gazdasági társaság (erre a címre a 24.hu cikke szerint 1450 cég van bejegyezve), amelynek vezetői kazincbarcikai lakosok, s Rudolftelepen a volt bányajáratokban végeznek – a falubeliek szerint „valamilyen” jellegű munkát. Egyes vélemények szerint ez telephelyként évekig nem volt bejelentve. Azt, hogy a bádogkerítés mögött milyen munka folyik, többen nem tudták a rudolftelepiek közül. Az látható volt, hogy a bányavizet szivattyúzzák, s a Mák-patakba engedik, s az is látható volt, hogy szén, egészen pontosan lignit értékesítése zajlik. Bánya működik? Mi lesz, ha a kiszivattyúzott víz miatt megmozdul a talaj? Mennyi vizet szivattyúznak ki? Mennyi lignitet akarnak termelni, eladni? Az lesz, mint régen, hogy a szénért (lignitért) sorba álló autókról pergő port kell nyelni ? Mennyi autó fog sorban állni a település főutcáján, akadályozva a forgalmat?
Sorakoztak a kérdések, melyekkel naponta keresték a település polgármesterét. A dolgok tisztázása érdekében lakossági fórumot szerveztek, ahová meghívták a cég képviselőit.
A LAKOSSÁGI FÓRUM ÉS ANNAK ÉRDEKESSÉGEI
Júniusban lakossági fórumot tartottak Rudolftelepen a községben működő bányatársaság tevékenysége kapcsán. A fórumon megoszlottak a vélemények. Volt, aki támogatta a társaság tevékenységét, voltak kétkedők is. Többeket foglalkoztatott az, hogy a bánya működése milyen hatással lehet a rudolftelepi házakra. Mások a cég szépnek semmiképp nem nevezhető kerítését kifogásolták, mondván, hogy nem illik a szépülő község képébe. Olyan hozzászóló is volt, aki a járműforgalom következményeit firtatta.
Volt olyan, aki arról érdeklődött, hogy a napi 6 m3 lignit értékesítése fedezi-e a cég működési költségeit? Kérdezte azt is, hogy mióta barnaszén a lignit, hiszen nem barnaszenet, hanem lignitet adnak el. Miután úgy érezte, hogy kérdéseire nem kapott érdemi választ, el is hagyta a fórum helyszínét.
A fórum után kialakuló csoportokkal váltottunk néhány szót. A régi bányászok támogatták a cég működését, míg másoknak több kifogása is volt. Egyesek arról beszéltek, hogy e kérdés mögött politikai vita áll, ami a korábbi és a mostani polgármester között zajlik. Közben az egyik ismerősünk a fülembe súgta: a fórumon részt vevők több mint fele nem is idevalósi. Akkor kik, kérdeztem? Találhatsz egyet, válaszolt.
A témát szerettük volna körbe járni, ezért kerestük és készítettünk interjút Zilahy Zoltán polgármesterrel. A bányát működtető cég vezetője ígért lehetőséget interjúra, elfoglaltságai miatt ez a napokban jött létre. Riz Gábor országgyűlési képviselő, aki egyben a magyarországi lignittermelés növeléséért, a villamos energia ellátásbiztonságáért és a lakossági fűtési célú energiaellátás biztonságáért felelős miniszteri biztos megkeresésünkre még nem válaszolt.
POLITIKAI KÉRDÉS VAGY NEM?
Amikor a Zilahy Zoltán polgármesternek említettem, hogy a fórum után felvetődött az, hogy egyesek szerint ebből a témából politikai kérdés lett Rudolftelepen, határozottan cáfolta, hogy számára az lenne.
Mint mondta, „ egy olyan település, mint a miénk, örül minden vállalkozásnak, aki a szabályokat betartja, adót fizet, munkahelyet teremt, s más módon is hozzájárul a település fejlődéséhez. Miért elleneznék egy ilyet, hiszen számunkra ez létkérdés. Más forrásokra nem igen számíthat a település, csak a vállalkozások adóbefizetéseire. Ebből lehet fejleszteni, karban tartani. Miért dolgoznék önmagam ellen? Miért akarna egy polgármester a település és önmaga ellen harcolni?”
Beszélgetésünk során kiderült, hogy politikai vetülete egy dolognak lehet, aminek alapja korábbi, több névtelen feljelentés kapcsán ellene indult támadás. Hangsúlyozta, bírósági ítéletek igazolják, hogy a róla terjesztett állítások valótlanok. Ha csak ez nem jelenthet politikai színezetet, említette.
A LEGFONTOSABB AZ ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS A TELEPÜLÉS ÉRDEKE
Mint mondta, az, hogy a cég működésével kapcsolatban szeretne tisztán látni, szerinte kötelezettsége, ezt elvárják a lakók is.
Régen egy bányászati tröszthöz tartozott a rudolftelepi bánya. Az itteni bánya káros hatásait mindenki ismerte, de a település azokat kvázi elfogadta, mert sok-sok egyéb területen segítették Rudolftelepet, s ott volt a központ, akire károk esetén, szabályok betartása kapcsán lehetett számítani.
Sajnálatosan ma más a helyzet a bányákat működtető cégekkel. Ők egy cég, nincs olyan jellegű , cégen belüli felügyeleti központjuk, mint a bányatrösztök voltak, Ennek hatásai tetten érhetők, Rudolftelepen és máshol is. „Településünkön is nyíltak külszíni bányák, a cégek egy idő után felhagytak a termeléssel, s levonultak úgy, hogy nem történt meg az előírt helyreállítás, rekultiváció, s nem orvosolták a működésük során keletkezett gondokat sem.”
A helyzetet jellemzi, hogy ilyen problémákat ma számtalan településről lehet hallani. Az egyéni cégek közül sokan hagytak maguk mögött olyan gondokat, melyek megkeserítik a települések életét. Egy helyi lakos Sajókápolna példájáról beszélt, ahol a rekultiváció elmaradása miatt a meddőhányó porával sokszor teríti be a települést a szél. Más Vadnát hozta fel példaként, ahol a külszíni bánya megkeseríti az ott lakók életét, erről több újságcikk is született, megoldás nem.
Polgármester úr így folytatta: „ A mi külszíni bányáink is sok kivetnivalót hagytak maguk után. Megtanítottak annak felismerésére, hogy segítő szándékúnak, de óvatosnak kell lenni Tehát nekem a település jelenlegi és jövőbeni érdekeit is képviselni kell. Pl. nem mindegy, hogy milyen tevékenységet végez a cég, hány autó áll sorba majd szénért, tönkre megy-e az út, s ha igen, ki javítja meg, a szén szállításakor keletkező port ki távolítja el a közútról, vagy azt majd mindenkinek nyelni kell? Fizet-e adót a cég, vagy nem, stb?
S van egy másik fontos szempont is. Ma Rudolftelep kereset település lett, sok fiatal költözik be, nincsenek üres házak. Kérdés, jönnek majd később is beköltözők, ha gondok keletkeznek? Mást nem is szeretnék, csak megnyugtató válaszokat. Én azoknak örülnék igazán.”
GOMBA VAGY SZÉN
A fórum után egy hölgy megjegyezte, ez a mészkő kutatás is olyan lesz, mint a gombatermesztés, elmegy a semmibe. Erre a felvetésre kérdeztem rá a polgármesternél, hogyan vetődött fel a gombatermesztés kérdése, amikor a cég képviselője termőhely kialakításáról beszélt.
Mint mondta Zilahy Zoltán, első találkozásaik egyike alkalmával, a cég képviselője arról beszélt, hogy gombát szeretne termeszteni az egykori bányajáratokban. Tervei szerint Közép-Európa legnagyobb gombatermesztését kívánják létrehozni. „Én ennek nagyon örültem, a termesztéshez, csomagoláshoz, szállításhoz emberek kellenek, munkalehetőség a rudolftelepiek számára. Aztán, amikor a termesztés technológiájára rákérdeztem hogy zárt technológiás lesz-e vagy nyílt, hogyan kezelik a komposztot, stb. akkor úgy gondoltam, hogy ebből bizony nem lesz gombatermesztés, mert ehhez véleményem szerint nincs elég szakértelem, szakmai ismeret és kapcsolat. A gombatermesztést reklámozó molinó eltűnt, elmaradt a gombatermesztés, természetesen sokan kerestek meg azzal a kérdéssel, hogy akkor mit is csinálnak ott?”
BÁNYAMŰVELÉS VAGY KUTATÁS?
Mint azt a település polgármestere elmondta, a lakosság előtt sem egyértelmű a cég tevékenysége. Sokan azt mondják, hogy a mészkő kutatására hivatkozva szenet termelnek. Azt látják, hogy szenet értékesítenek, de a cég kutatásról beszél, arra hivatkozva, hogy nekik erre van engedélyük. Ebben az esetben, mint mondja polgármester úr, „úgy gondoltam, érdemes egy olyan fórumot szervezni, ahol a cég vezetői tudnak autentikus választ adni a kérdésekre. Én mondhatok bármit, nem az a mérvadó, hanem az lehet irányadó, amit az érintett cég képviselői mondanak.”
A cég vezetője a fórumon többször is jelezte, nem végeznek bányászati tevékenységet, csak kutatómunka zajlik. Szén és mészkő után kutatnak, az értékesítésre kerülő lignit pedig a kutatómunka mellékterméke, amit jogszerűen adhatnak el. Az is elmondta, hogy a kutatómunka Edelény irányába folytatódik, nem érinti Rudolftelep területét. Bányanyitásról majd néhány év múlva lehet szó, ha a kutatómunka dokumentációja teljesé válik, jelentésüket leadják a hatóságnak, s lesz vállalkozó a bányaművelésre.
A fórumon mellettem ülő férfi három kérdést súgott a fülembe: „Vajon a bányavíz, amit kiszivattyúznak, tudja, hogy Rudolftelep alól nem szabad jönnie? Maga hallott már mészkő földalatti kitermeléséről? Maga szerint lehet a kitermelést kutatómunkának álcázni?„
Érdekes kérdés mindhárom, mondtam neki. Ha lehetőséget kapok rá, meg fogom kérdezni.
Szóváltás kerekedett a kitermelt szén eladási áráról is. Az egyik hozzászóló kifogásolta a magas árat, s szerinte ez nem kedvezményes ár a rudolftelepieknek. A cég képviselője ezt cáfolta, szerinte áraik alacsonyabbak, mint más társaságok eladási árai.
Az is vitát generált, hogy a cég képviselői a kitermelt szén mennyiségéről köbméterben beszéltek, egy jelen lévő ezt kifogásolta, mondván a szenet mázsában adják el.
A fórumon csak elvétve, de a kinti beszélgetésen többen adtak hangot aggályaiknak. A kitermelés okozta károk, a várható zaj, por hatásai, a megnövekedő autóforgalom sokakat foglalkoztattak. Mint mondták, jó lenne, ha minden rendbe lenne, de sokan bizalmatlanok, mert vannak keserű tapasztalatok a távoli és a közeli múltból.
Talán az az idős úr fogalmazta meg legjobban a fórum, s a kialakult helyzet látleletét, aki azt mondta: „Tudja a rudolfiak átélték a bányászat előnyeit, hátrányait. Sokakban van kétely, aggódás, de ezek egy része nem jött el, akik itt voltak nem merték kérdéseiket föltenni. Kár, mert sok mindenről lehetett volna még beszélgetni, de senki nem fog más helyett kardoskodni. Így marad az örök kérdés: a bánya egy település számára áldás, vagy átok?”
Folytatjuk. Következő cikkünkben a BSZG-RUDOLF Kft tulajdonosával, vezetőjével, Borsos Ferenccel készült interjúnkat tesszük közzé