Idén 7. alkalommal rendezte meg az összetartozás napját az Összefogással Sajószentpéterért Alapítvány. A szokásoknak megfelelően idén is határon túlról érkeztek vendégek,.Kárpátaljáról, Tiszacsornáról érkezett a Bokréta Néptáncegyüttes, a Hüpörcsös Néptáncegyüttes pedig az erdélyi Szentegyháza településről jött el Sajószentpéterre.
A szinpadi műsort a Nemzeti Összetartozás Kórusa zárta, melynek tagjai a kárpátaljai Tiszacsornáról, a felvidéki Rozsnyóról, a vajdasági Szenttamásról és az erdélyi Szentegyházáról érkeztek. Demeter Zoltán köszöntőjében az összetartozásban rejlő hatalmas erőt és szeretete.
A megjelenteket köszöntötte dr. Csepeti Ádám államtitkár és Demeter Zoltán országgyűlési képviselő. Csepeti Ádám a külhoni magyarok érdekében megtett állami döntésekről, azok hatásairól beszélt, kiemelve a diákoknak szervezett Határtalanul programot. Demeter Zoltán köszöntőjében az összetartozásban rejlő hatalmas erőt és szeretete emelte ki.
A program a görög katolikus templom kertjében felállított Trianon emlékmű megkoszorúzásával fejeződött be.
A rendezvény befejeztével beszélgettünk Nagy Imrével, az alapítvány elnökével, a rendezvény szervezőjével.
–Ez a 7. összetartozás napja. Mi motiválja önt ennek megszervezésére évről évre?
-Erre nehéz választ adni. Két dolog bizonyára szerepet játszik ebben. Én ugyan azt tanultam történelemből, mint iskolatársaim szerte az országban. Szinte semmit nem tudtunk Trianonról, 1956-ról. S amikor először látogattam el a Felvidékre, megdöbbentem, hogy ott is magyarul beszélnek. A döbbenetet persze felváltotta a kíváncsiság, hogy miként is van ez. A másik hatalmas élményem pedig Csíksomlyóhoz kapcsolódik. A Magyarok Világszövetségével látogattam el a csíksomlyói búcsúba. Azt nem nagyon lehet elmesélni, hogy milyen hatalmas lelki feltöltődést jelentett. Persze ezek kapcsán az ember elkezdett kutakodni, mi is történt Trianon után. Ott kint lehetett megtapasztalni, hogy a határon túli magyarok mennyi atrocitás, megaláztatás, megtorlás, megfélemlítés ellenére őrizték meg magyarságukat. Számunkra ez elképzelhetetlen, s talán hihetetlen is, hiszen a határon belüliek ezt nem tapasztalták meg.
–Több ilyen rendezvényükön részt vettünk. Hatalmas élmény volt látni a külhoni magyar együttesek produkciót, a fergeteges tánc csodákat, gyönyörű népviseletüket, a boldog mosolyt az arcukon. Ugyan akkor a helyi vendégek között nem nagyon lehet új arcot felismerni. Mi lehet az oka, hogy Sajószentpéter lakosságát nem sikerül bevonni az összetartozás napja megünneplésébe?
-Nem tudom, csak sejtéseim vannak. Talán hatása van annak, hogy Sajószentpéter fénykora az ötvenes, hatvanas évek iparosítási törekvéseinek időszakára esik. Az akkori ideológia áthatotta az emberek gondolkodását, amit továbbadtak gyermekeiknek, unokáiknak. S talán szerepet játszat a 2004. december 5-i népszavazás is, ami sok valótlan állítás miatt a külhoni magyarok szemszögéből tragédia, az itthoniak pedig máig nem szabadulnak az akkori riogatások, hazugságok hatásaitól Ezek csak sejtések, nem tudom, hogy valójában mi lehet a konkrét ok. Érdekes pedig, hogy sok borsodi faluban mára az egyik meghatározó ünneppé vált az összetartozás napja.
-Köszönjük, hogy elmondta véleményét, további sok sikert kívánunk!
-Köszönöm szépen! Jövőre kis lesz összetartozás napja.
A galéria a képre kattintva nyitható meg.
