CSILLAGÁSZATI TAVASZ
22 óra 24 perckor megkezdődik a csillagászati tavasz, ekkor következik be ugyanis a napéjegyenlőség. A dátum nem tévedés, a tankönyvek ugyan március 21-re datálják az eseményt, mely azonban éppen úgy eshet március 20-ra, mint 21-re.
A nap-éj egyenlőség dátuma csúszkálásának oka, hogy egy földi év nem pontosan egész számú többszöröse a földi napnak, egészen pontosan 365 nap, 5 óra, 48 perc, 46 másodperc. Ez az oka annak, hogy be kellett vezetni a szökőnapot, ugyanis az eltérés négy év alatt már majdnem 24 órát tesz ki. Ráadásul a Föld pályaparaméterei – excentricitása, a Tavaszpont helye, a forgástengely precessziója – szintén nem állandók, ezek azonban csak nagyon kis eltéréseket okoznak, a tavaszi nap-éj egyenlőség időpontja a Gergely-naptár 400 éves periódusa alatt is csak egy-két órát változik. Utoljára 2011-ben esett a tavaszi nap-éj egyenlőség március 21-ére, 2048-ban pedig először fog 19-én bekövetkezni.
METEOROLÓGIAI TAVASZ
csillagászati tavasz és a meteorológiai tavasz kezdete nem esik egybe, Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, és a tavasz meteorológiai szempontból 3 hónapon át tart. A dátum nem jelenti, hogy gyökeresen megváltozik az időjárás, még akkor sem, ha ilyenkor lassan egyre melegebbre fordul az idő. A meteorológusok számára a problémát, hogy a napéjegyenlőségek időpontja évről évre változik. Mivel ezt a változó időpontot a statisztikai elemzésekben nem lehet kezelni, ezért a meteorológiai évszakok mindig elsején kezdődnek.
CSILLAGÁSZATI ÉVSZAKOK
Az évszakok csillagászati felosztása a Föld és a Nap viszonylagos helyzetén alapszik: az év során két napéjegyenlőség és két napforduló van. Napéjegyenlőségről akkor beszélünk, ha a Nap az Egyenlítőn delel és a napsugarak derékszöget zárnak be a felszínnel. Napfordulók esetén viszont a Nap a Ráktérítőn vagy a Baktérítőn delel és ott zár be derékszöget a felszínnel.
A Naphoz az északi féltekén a nyári napfordulókor vagyunk a legközelebb – ilyenkor a Nap északkeleten kel és északnyugaton nyugszik, hosszú utat tesz meg az égbolton. A nappalok hossza a legtöbb helyen 15-16 óra.
6 hónappal később a téli napforduló idején – december 21-22-e környékén – az északi félteke van a legtávolabb a Naptól. Ilyenkor a Nap délkeleten kel és délnyugaton nyugszik, lényegesen rövidebb utat tesz meg az égen, a nappalok hossza csupán 8-9 óra.
A napéjegyenlőségek a napfordulók között vannak, ősszel és tavasszal (szeptember 22-23 és március 20-21 tájékán). Ezeken a napokon a Nap pontosan keleten kel és nyugaton nyugszik – a nappalok és éjszakák hossza ugyanannyi, azaz 12 óra.