A település és a művelődési ház is ezer szállal kötődött egykoron a bányászathoz. Sőt önök most is, hiszen a Hunyadi János Bányász Kulturális Alapítvány áll az intézmény mögött. Ez a konstrukció gondolom segíti a bányászkultúra, a hagyományok ápolását. Mennyire tudják fenntartani a kötődést, az érdeklődést a községben? – kérdeztük indításként Koósné Kovács Mónikát, az intézmény vezetőjét.
A helyi identitás megőrzésében fontos szerepet játszanak a hagyományok, a történelem, a kulturális emlékezet és az örökség. Fontos szerepe van a helyi civil szervezeteknek, egyházközösségeknek és az önkormányzatnak.
A lakosság többsége nagyon passzív, a rendezvények túlnyomó részén nem vesznek részt, vagy csak nagyon kevés létszámmal. A fiatalabb korosztály sajnos nem érzi magáévá azt, hogy mennyire fontos a népi hagyományok tovább éltetése, az értékek átadása.
„A régi szép időkhöz” képest mennyire és milyen irányban alakult át a tevékenységük?
Egykoron a népi kultúra szerves egységet képezett a gazdálkodással és a természeti környezettel. A munka közben felcsendülő népdalok a nehéz paraszti hétköznapok egyhangúságát színesítették. A legnagyobb szórakozási lehetőséget a falusi lakodalmak nyújtották, az esküvőt megelőző és azt követő szertartásokkal, hagyományokkal a színes népi kultúra fénypontjai voltak. A két világháború között működő fonóházak nemcsak a munka színterei voltak, hanem a fiatalok kapcsolatteremtésének, játékainak is helyet adtak. A bálokat csűrökben rendezték meg. Az 1920-as évektől tevékeny kulturális csoportok működtek, népszínműveket játszottak. A társadalmi közélet egyik színfoltja volt a kocsma, ahol üzletkötések, baráti beszélgetések zajlottak, felidézték a katonaéveket, háborús történeteket.
Az első világháború után a bányászkodással megjelent Múcsonyban egy új népréteg, a munkásosztály, melynek művelődési és szociális értékei eltértek a paraszti kultúrától. Létrejött az olvasókör és a bányatelepi mozi. 1954-ben felépül a munkásművelődés központja, a Hunyadi János Művelődési Ház, ahol 40 évig szélesvásznú mozi működött és a Pécsi Sándor Színjátszó Csoport szórakoztatta a lakosságot.
1960-ban átadták a Petőfi Sándor Művelődési Otthont, ahol népkönyvtár és mozi működött. Az otthonban élénk kulturális élet folyt. 1970-ben az országos pávaköri mozgalom életre hívta a Múcsonyi Pávakört, 1980-ban fellendült a helyi néptánc-mozgalom. A bányász kultúra legfőbb ékessége a Mákvölgyi Bányász Fúvószenekar volt.
A bányát kb. 70 éves működése után az 1990- es évek elején bezárták, a lakosság jelentős része munkanélküli lett. Ez gazdaságilag nagyon megviselte a települést, így a kulturális élet is jelentős hanyatlásnak indult.
A településen működő Hunyadi János Bányász Kulturális Alapítvány a Múcsony területén bányász kulturális és életmódbeli hagyományőrző tevékenység folytatására jött létre. Működése során ellátja a település és közvetlen környezete oktatási, nevelési feladatait, a kulturális értékek megóvásával, a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét elősegítő tevékenységet, a kisebbségi hagyományápolás támogatásával és elősegítésével, tömegsport elősegítésével összefüggő tevékenységet végez.
A Hunyadi János Művelődési Ház feladata a községben élő lakosság társas kapcsolataihoz, művelődéséhez, szórakozásához a színtér biztosítása, a kulturális értékek közvetítése, a közösségi igények kiszolgálása, a kulturális lehetőségek kihasználása. A művelődési ház a kulturális programok biztosítása mellett fő feladatának tűzte ki a bányász hagyományok ápolását is.
Az alapítvány működése leginkább különböző rendezvények, műsorok szervezésében, bemutatásában merül ki, amelyet bárki látogathat, megtekinthet.
Milyennek látja Múcsony kulturális életét?
Sajátos. Nagyközségünk 2 részre osztható, Múcsony és Alberttelep. Az ófaluban (Múcsony) inkább az egyházi rendezvények a meghatározóak, valamint a ruszin nemzetiség hagyományait ápoló ünnepségek. Az újabb településrészen (Alberttelep) ahol hosszú éveken keresztül a bányáé volt a meghatározó szerep, a fiatalabb korosztály lakik. Itt a nagyobb tömegeket vonzó rendezvények kerülnek megtartásra. Többek között a falunap, nemzetiségi önnepek, bányásznap. Mind a két településrésznek megvan a saját kis kulturális élete, és sajnos egyik közösség sem nyit igazából a másik felé.
A településen két kulturális intézmény működik a Hunyadi János Művelődési Ház és a Petőfi Sándor Művelődési Ház és könyvtár.
A Hunyadi János Művelődési Ház 19 helyiségben ad helyet az itt tevékenykedőknek. Az emeleten a bánya és helytörténeti kiállítás és kiállítótér található. A kisebb helyiségekben klubok, civil szervezetek és egyéb foglalkozások folynak. A színházterem befogadóképessége 360 fő. Az épület tulajdonosa Múcsony Nagyközség Önkormányzata, fenntartója a Hunyadi János Bányász Kulturális Alapítvány.
A Petőfi Sándor Művelődési Ház 80 főt befogadó nagyteremmel, 20 főt befogadó kiállító teremmel, könyvtárral, net-teremmel, valamint kiszolgálóhellyel várja az érdeklődőket.
Melyek a fő rendezvényeik?
A bányászathoz kapcsolódik a legfontosabb rendezvényünk, a bányásznap, amit minden évben megrendezünk, szeptember első vasárnapján. Ezen az eseményen a Múcsony és Alberttelep bányateleken működő szénbányák áldozatainak tiszteletére állított emlékműnél az intézmények, a helyi civilszervezetek, a nemzetiségi önkormányzatok és az elhunyt bányászok hozzátartozói helyezik el az emlékezés virágait. Viszlai Viktor polgármester úr és a helyi szakszervezet elnöke, Üveges Ferenc köszönti a 80 és 90 évüket betöltött bányászokat. Az ünneplés végén közösen meghallgatjuk illetve elénekeljük a Bányász himnuszt. Mindezek után kulturális műsor és egy kis megvendégelés is várja a meghívott vendégeket. Kötetlen baráti beszélgetés mellett, rég nem látott ismerősökkel elfogyasztják a virslit és a sört. Másik, szintén a bányászathoz kapcsolódó esemény a Borbála nap, ami a bányászok védőszentjének az ünnepe.
Ezen kívül még vannak szintén az egész falu lakosságát érintő rendezvények, ilyen a tojásfa díszítés, a májusfa állítás, a falunap, a nemzetiségi nap, és a karácsony.
A tojásfa díszítés a nemzetiségek kezdeményezésére jött létre, mára már hagyománnyá vált, amivel a tavasz eljövetelét ünnepeljük.
A májusfa állítás a szerelem és a fiatalság szimbóluma, fiúk állítják a lányok házának kapujába. Idén volt májusfa szépségverseny is. A falunap minden évben augusztus 6-án kerül megrendezésre, ami a település születésnapja és egyben pusztulásának napja is. Ezen a napon 1878 augusztus 6-án a cséplést végző parasztok pipájából kieső parázstól, a száraz szalma lángra lobbant, és a falu nagy része leégett. A templom is áldozatul esett, még a harangok is elolvadtak.
A nemzetiségi napot a helyi 4 nemzetiségi önkormányzat közösen szervezi meg évek óta. Különböző nemzetiségi ételeket szolgálnak fel, betekintést nyerhetnek az érdeklődők a nemzetiségek kultúrájába, lengyel, roma, román és ruszin népdalokat hallgathatnak néptáncokat láthatnak. Idén kerül átadásra a Nemzetiségek Háza.
A karácsonyi ünnepet illetve az adventi hétvégéket is közösen a falu civil szervezeteinek összefogásával ünnepeljük. Kirakodó vásár és kulturális műsor várja a megjelent ünneplőket.
Tudja már, hogy a telet hogyan fogják átvészelni?
Az alapítványunk a jelen gazdasági helyzet miatt, kuratóriumi döntés alapján arról határozott, hogy a művelődési házat nem zárjuk be, de mindennemű költséget minimálisra csökkentjük, az épületben lévő helyiségeket csak minimálisan fűtjük. Az irodában, ahol a munka folyik, ott 18 fokra fogunk fűteeni. Így reményeink szerint el tudom látni a feladatomat. (pályázatírás, pályázat elszámolás…)
Milyen tervei vannak a jövőre nézve?
Legfontosabb tervünk a jövőre nézve a művelődési ház működésének folyamatos megtartása. Sajnos ezt csak és kizárólag külső segítséggel tudjuk majd megoldani. Több működési pályázat is elbírálás alatt van. Bízom benne, hogy sikerül olyan támogatást kapni, amivel a legfőbb célunkat, a bányász hagyományok ápolását továbbra is szívvel lélekkel tudjuk folytatni.
